Ez a blog úgy indult, hogy egy örökbefogadó anya gondolatait, tapasztalatait gyűjti össze, legfőképpen azért, hogy gyermeke megismerhesse majd egymásra találásuk, közös útjuk történetét. Ha az olvasó arra kíváncsi, mennyiben más az élet, ha örökbefogadó a szülő, lehet, hogy csalódni fog...semmiben. Ugyanazt a csiszolatlan gyémántot bízta ránk Valaki, mint mindenki másra, rajtunk áll, hogy milyen tökéletesre csiszoljuk.
2012. május 9., szerda
Játszótér
Ki kell dolgoznunk egy stratégiai tervet. Fegyverünk a szúrós tekintet, a széles mosoly és a finom de kétséget kizáró nyomulás lesz. Titkos fegyverként pedig a te cukiságod, ami mindenki másé felett diadalmaskodik. Kemény terep a játszótér. Most ismerkedünk a szabályokkal. Egyelőre jött-ment senkik vagyunk az ő játszóterükön, igazából nem is látszunk még. A ráutaló magatartás itt gyenge próbálkozás. Míg az addig üres hinta mellett leparkolva hámozlak ki a kocsiból, már szalad is Kornélka az anyukájával - kinek tekintete szúr, száján a mosoly - "Hintázni szeretnél?", és kész, csatolhatlak vissza, a mászókákhoz még kicsik vagyunk. Köszönéssel még nem érdemes próbálkozni, nem jön rá válasz, kivert kutyaként elsomfordálunk. Kemény világ ez. De lesz ez még a mi játszóterünk!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ó, de utáltam én az ilyeneket (és még mindig, csak manapság a hatévesek lökik arrébb a három éveseket a csúszda tetején - "te majd később csúszol, jó?". Javasolt körülnézni egyéb környékbeli játszótereken, esetleg, amíg nem túl meleg az idő, inkább délben menni - akkor a nagyobbak épp alszanak (gondolom, Tamás még azért inkább kétszer alszik egy nap), és a másik a fapofa + angyali arccal duruzsolni Tamásnak, hogy "látod, kisfiam, Kornélka most hintázik, de majd nemsokára ideenged minket, hiszen már okos nagyfiú, és látja, hogy Te is milyen szívesen kipróbálnád".
VálaszTörlésHihi, hát igen, egy újszülöttnek minden új... szóval ezzel a jelenséggel sem mi találkoztunk először az emberiség történelme során. Egyébként dél előtt nem sokkal mentünk le (Tamás is déli alvó). Délutánra azért már javult a helyzet. Úgy mentünk oda, hogy ha fene fenét eszik is, hintázni fogunk egyet, részemről volt mosolygás, volt határozott nézés + duruzsolás, és bébi is cuki volt, még közönségünk is lett! És megkockáztatom, még el is köszöntek tőlünk a szomszéd hinta használói, de lehet, hogy csak egy általános sziasztok volt az ismerősöknek. Azért köszöntünk mi is...:))
VálaszTörlésÉn is osztom amoni nézetét: duruzsolás+fapofa stb. És hajrá!!! - bízom a találékonyságodban:)))
VálaszTörlés