Az esti lefekvés mostanában (is) többkörös rítus. Réka füri 7 után, esti cici és/vagy egy kis tápi, ágyikó, tutujgatás, közben Tomi füri apa felügyelete mellett, fogmosás szintén, orrszi-porszi Réka, orrszi-porszi Tamás, orrszi-porszi Réka... Ha a takonyhelyzet is engedi, Réka nyolckor már édesdeden csicsikál, jöhet a mese és/vagy beszélgetés Tomival. Vagy apával, vagy anyával, vagy mindkettőnkkel. Puszi, ölelés, kijövünk. Eltelik pár perc. Tomi szobájából cincogás hallatszik: "Anya, bejössz? .............. Anya, akarlak megölelni. .............. Anya, bejössz? .................. Anya, gyereeee! .................. Anya, anya, anya ......" Bemegyek. És akkor még beszélgetünk kicsit. Meséled, hogy kivel szeretnél aludni, a Mira miért nem alszik itt, a Csanád miért nem alszik itt, mennyire szeretnéd, ha itt aludnának, de anya is jó, ha ide lefekszik a szőnyegre és itt alszik.
Ma is behívtál, kérdezted, hol voltam. Mondtam, hogy a nappaliban néztem a tévét, egy kisbaba született meg egy néni pocakjából. Elgondolkodtál.... "Nekem is van hugim."
- Igen, de drága vagy, ő is úgy bújt ki anya pocakjából. - mondom. És azt tudod, hogy te hogy születtél?
- Igen, én is kibújtam másik néni pocakjából. Anya pocakjából akartam kibújni.
- Édes kicsi szívem, én is nagyon szerettem volna, ha az én pocakomból bújsz elő.
- Mértnem a te pocakodból bújtam elő?
- Mert nem így alakult. Te innen, a szívemből születtél. De a lényeg az, hogy ugyanúgy szeretünk így is, mintha a pocakomból bújtál volna elő.
- Hozott piros jeep-et.
- Igen, hugi hozott neked jeep-et!
- Mért dobtam bele piros jeep csomagolásába a kóláskamiont?
- Ö... Bedobtad a kólás kamiont a jeep dobozába? Ezt nem is láttam a kórházban. Ja, biztos, mert így volt praktikus, hogy együtt haza tudd hozni őket, nem?
- Aha. A hugi a pocakodban van, akkor én is elférek a pocakodban?
- Igen, biztos vagyok benne, hogy te is elfértél volna a pocakomban.
- A néni a tévében, született babája, autó volt benne?
- Nem, ebben a műsorban nem mutattak autót.
- Nem volt pick-up, jeep, terepjáró?
- Nem volt.
- Nem volt.
Kicsit "aludtam" veled a szőnyegen, kielemeztük az ágyad biztonsági jellemzőit, megígértettem veled, hogy ma éjszaka végre hagyod, hogy befejezzem a lábujjaidon a körömvágást, persze, nem fogod, így lassan egy se vége se hossza folyamattá alakul át a dolog, majd puszi, ölelés és siettem ki apához, hogy elmeséljem az iménti beszélgetésünket.
Ő is mesélte, hogy a Mama-roo-s mesében egyszer azt mondtad, szeretnéd kivenni mamarú erszényéből és visszatenni a fészekbe a kipottyant fiókát. Apa próbálta neked mamarú és az anyamadár szemszögéből is láttatni a történetet, hogy milyen jó helyre is érkezett a kismadár és mennyire tele volt az a fészek és az anyamadár szerint is ez volt a lehető legjobb kimenetele a dolgoknak.
Olyan jó, hogy végre tudunk beszélgetni. És micsoda komoly dolgokról tudunk beszélgetni!
De jó, hogy bement Anya, és ilyen jót tudtatok beszélgetni!:)))
VálaszTörlés