A dackorszak legjava

Aztán lehet, nem is a legjava, lehet, még csak most jön a java, bár Apával és Mamival néha úgy érezzük, ennél már nem lehet jobban fokozni. Lássuk csak, miért is nem unatkozunk melletted.

Majdnem minden, amit mondunk - kivéve, ha közösen átélt eseményeket idézünk fel, mert azokra nagyon koncentrálsz, szereted visszahallgatni és kommentálni a látottakat, hallottakat, főleg, ha valamilyen jármű is szerepel bennük -, részedről NEM történt meg, NEM kell megcsinálni, NEM létezik, vagy egyszerűen csak NEM. Egyik nap Apa mosogatás közben tüsszentett egyet. Erre is kapásból rávágtad, hogy NNNEM!

Nem kell sapka, nem kell sál, nem húzod fel a kantáros thermo nadrágot, nem mosol kezet, nem mész fürödni, és persze a wc sem jöhet még szóba, pedig már gyakran mondogatod, hogy óvodába készülsz, nem a kuckóba, oda pedig nem mehet olyan gyerek, aki még pelenkát használ. 

Míg haza nem érsz, mint a kisangyal, úgy jössz Apával vagy Mamival, régebben velem is. Ahogy beteszed a lakásba a lábad, indul a rombolás, a felforgatás, a dobálás. Miközben mantrázod, hogy "Rossz vagyok, rossz vagyok!", repül az autó és szegény állatkáid, ütközik a bébitaxi, borulnak a székek, és fura helyekre kerülnek dolgok. Múltkor egész sokáig kerestük a kis hajkefét, amit most ugye már Réka használ, mire elárultad, hogy Apa éjjeliszekrényének fiókjába rejtetted. Aztán megint eltűnt, és az ágyunk alól került elő. 

Ha megkérünk, hogy ne sikíts - bár hugi biztosan hozzászokott már pocaklakóként -, még jobban rázendítesz. Ha pelenkázom hugit, van, hogy tündér módon segítesz, szaladsz és hozod, odaadod ezt meg azt, elmeséled neki, hogy voltatok Apával a pici metrón (kisföldalatti) és kiszálltatok a Városligetnél, de olyan is van, hogy rám sózol egy nagyot, vagy megiszod az italomat, mert úgysem tudok utánakapni hugival az ölemben. Úgyhogy nem unatkozunk, hangos család lettünk, összeveszünk, kibékülünk, sírunk és nevetünk, pillanatról pillanatra éljük az érzelmeket, két véglet közt hullámvasutazunk. Ez most egy ilyen időszak. Lehet, hogy lesz sokkal keményebb is, lehet, hogy már felkészítesz minket addigra a nagyobb megpróbáltatásokra, majd elválik. De a nap végén, mikor álomra hajtod a fejed, azt úgy teszed, hogy tudod, mennyire szeretünk így is úgy is.