Tegnap döbbenten vettük észre, hogy a lépcsőházban az ajtónk mellett leparkolt bicajod nincs a helyén. A labda egyedül árválkodott a sarokban. Hát mi is megtapasztaltuk az életnek ezt a szomorú oldalát, hogy ilyen elvetemült embertársaink vannak, akik minden gátlás nélkül elviszik egy kisgyerek játékát. "Szerencsénkre" elkezdtél újra kuckózni, és nem volt még időd és alkalmad konstatálni, hogy nincs meg a bicajod, így apa ma elment a bicajboltba és vett egy újat, ugyanolyan zöldet, mint amit amoniéktól kaptunk, csengővel, lámpával, nyeregcső gyors-zárral. Vagyis csak hasonló zöld, ugyanazt az árnyalatot nem találtuk. Csak remélni tudtuk, hogy nem akadsz fenn a másságán és nem kell magyarázkodnunk, hogy miért is más a bicajod, mert még úgysem értenéd meg ezt a szomorú helyzetet. Mikor megjöttél, egyből feltűnt neked, hogy bent van a bicaj anyáé mellett és egyből meg is jegyezted, hogy "furcsa a csengő". Igen, mert az is erdő zöld, nem olyan, mint régen. Aztán még egyszer-kétszer megjegyezted, hogy furcsa ez meg az, de hál' Isten, egészen derűsen tetted, olyan "Pimp My Ride" feelengje volt az egésznek, hogy szép magyar nyelven fejezzem ki magam.
Sajnálom szegény kis bicajt, nem ezt a sorsot érdemelte. De lapozunk és levonjuk a konzekvenciát, vasat nem tartunk a lépcsőházban. Na jó, semmit nem tartunk a lépcsőházban. Egyébként majdnem kijöttek a rendőrbácsik vagy nénik, de mivel nem volt lezárva, nem volt semmi nyom sem, amit helyszínelni lehetett volna, így csak szabálysértésnek számított, de ha akarok, tehetek feljelentést a kerületi rendőrkapitányságon. Inkább itthon maradok és csendben dúlok-fúlok. Még jó, hogy van a kerületben szuper térfigyelő rendszer.
Sokkal vidámabb dolog is történt ma este: szokásodhoz híven az oldalamhoz tapadva kunyeráltál a vacsimból és az alkoholmentes sörömből. Utóbbit sokkal izgalmasabbnak tartottad, így többször is kortyoltál a poharamból. Az utolsó korty után elégedetten tetted vissza az asztalra a poharat, majd így szóltál: "Rég ittam ilyet." Nem hittünk a fülünknek. Azon túl, hogy nem is számítanánk még ilyen szintű mondatalkotásra tőled, ilyenkor mindig elfog egy olyan érzés, hogy ezt biztosan az előző életedből megmaradt emlékek mondatják veled. És ez olyan bizsergetően izgalmas!
Sajnálom szegény kis bicajt, nem ezt a sorsot érdemelte. De lapozunk és levonjuk a konzekvenciát, vasat nem tartunk a lépcsőházban. Na jó, semmit nem tartunk a lépcsőházban. Egyébként majdnem kijöttek a rendőrbácsik vagy nénik, de mivel nem volt lezárva, nem volt semmi nyom sem, amit helyszínelni lehetett volna, így csak szabálysértésnek számított, de ha akarok, tehetek feljelentést a kerületi rendőrkapitányságon. Inkább itthon maradok és csendben dúlok-fúlok. Még jó, hogy van a kerületben szuper térfigyelő rendszer.
Sokkal vidámabb dolog is történt ma este: szokásodhoz híven az oldalamhoz tapadva kunyeráltál a vacsimból és az alkoholmentes sörömből. Utóbbit sokkal izgalmasabbnak tartottad, így többször is kortyoltál a poharamból. Az utolsó korty után elégedetten tetted vissza az asztalra a poharat, majd így szóltál: "Rég ittam ilyet." Nem hittünk a fülünknek. Azon túl, hogy nem is számítanánk még ilyen szintű mondatalkotásra tőled, ilyenkor mindig elfog egy olyan érzés, hogy ezt biztosan az előző életedből megmaradt emlékek mondatják veled. És ez olyan bizsergetően izgalmas!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése