Harmadik

Boldog születésnapot, Kicsikénk! Betöltötted harmadik életévedet, óvodás korba léptél. Már vártad nagyon a szülinapodat, különösen a tortát, ami idén egy tűzoltó autó volt, létrával, mert mikor megláttad Dávid szülinapi tortáját, semmi másra nem akartál gondolni, csak arra, hogy neked is olyan legyen, de mindenképp legyen rajta létra. És még egy rendőrautó és egy kukásautó torta is legyen. Maradtunk a kiindulási pontnál, létrával. Naggyon profi torta volt, sajnos nem én készítettem, hanem egy hozzá értő néni, de igen ügyes kezű néni, azt meg kell hagyni, mert nemcsak mutatós kis jószág volt, hanem eszméletlenül finom is, pont ahogy én szeretem (bocsika), tejszínes-csokis, habkönnyű piskótával, marcipán-bevonattal. Teljes pompájában sajnos nem sikerült lefényképezni, mert mire megtehettem volna, a marcipán fecskendőt (így kell mondani??) és a vizet, a baloldali visszapillantó tükörrel egyetemben már bekebelezted.

Mivel az eredeti tervünket tavasszal már keresztül húztuk, vagyis, hogy pedálos bicajjal lepünk meg, (te meg már jól előre is dolgoztál vele, ami a pótkerekeket illeti), úgy döntöttünk Apával, hogy aktuális kedvenceid közül választunk ajándékot. Így mától egy viszonylag nagyméretű (de szerinted lehetne egy kicsit még nagyobb) kukásautót, egy rendőrmotort és egy szép, szivárvány színekben pompázó sárkányt kaptál tőlünk, Mamitól és Orsitól pedig egy-egy könyvet, egy tűzoltósat és egy munkagépeset. 

Mintha csak a te szülinapodra készültek volna, Alsónémediben pont ma rendezték meg az idei traktorfesztivált. Természetesen nem hiányozhattál onnan, de csak Apa kísért el, sajnos Réka pocakja rendetlenkedik, így fájó szívvel itthon maradtunk inkább, nehogy nagyobb legyen a baj. Találkoztál és játszottál egy jót Áronékkal, akik azóta már Alsónémediben laknak és Dávidékkal is, akik ott helyben fel is köszöntöttek! Kaptál tőlük egy igazi karórát! Itthon bontottuk csak ki, és egész nap büszkén viselted.     

Mivel úgy állapodtunk meg Apával, hogy alvásidőre hazajöttök, nem volt egyszerű dolga szegénynek, te nem egészen ezen az állásponton voltál, hiszen traktorok vettek körül és még nem ültél fel mindegyikre. El is jutottál addig a pontig, hogy bevesd legkönyörtelenebb fegyveredet, amit eddig csak ellenem vetettél be: a nem szeretlek!-et. Apa szerencsére jól fel volt vértezve, itthon is csak derűsen mesélte a történteket. Viszont hamar kiderült, hogy akár maradhattatok is volna, mert egy szemhunyásnyi alvás sem lett végül a nagy igyekezetünkből. Túl izgatott voltál a látottak után, köszöntés előtt. Ennek eredményeképpen jól fel is pörögtél estére, és a végén már nagyon nehezen viselted el magad. De most már alszol és holnap folytatódik minden a megszokott kerékvágásban. Kicsit több elemes motorzajjal...