Július 4-e van, rettenetes meleg már sokadik napja, szenvedünk is rendesen. Mikor a Maminál voltunk egy hetet, valahogy elviselhetőbb volt, hűvöseb volt a ház, ki lehetett menni a kertbe, itthon bent is 30 fok van, pancsolni jobb híján az erkélyre megyünk. Ha már nagyon nem bírjuk, irány a Köki Terminál...
A tizedik hónappal jópár készséget kifejlesztettél. Műszaki érdeklődésed töretlen, a kábelek tüzetes tanulmányozása után most azok eredetét vizsgálod, hol csatlakozik és mihez, és szét lehet-e választani. Aktuális kedvenced a konyhában felfedezett lefedett vezeték kiállás, amihez legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha közöd lesz. Egy pillanat alatt képes vagy kikapni a falból a szerelvénydoboz fedelét. Vagyis már nem, mert Anya résen van és mielőtt hozzáérnél, eljátssza neked a szigorú szülőt, amin egyelőre te jókat nevetsz...
A vezeték nélküli telefon - vezeték híján - csak a gombokkal való szórakozás lehetőségét kínálja, de ezzel is simán ámulatba tudod ejteni az annak egyben maradásáért drukkoló muttert, mikor egy mozdulattal lezárod a billentyűzetet, majd mielőtt kétségbe esnék, hogy hogyan is kell kioldani, megint hallok egy hangjelzést...kioldottad. Egyszer a laptop megjelenített képét is elforgattad 90 fokkal, csak hogy véletlenül se érezzem, hogy eseménytelen lenne veled az élet. De legalább megtanultam a forgatáshoz szükséges billentyű kombinációt! Csak még nem tudom, mikor fogok élni e remek lehetőséggel, mert annyira nem vicces, hogy nem arra mozog az egér, amerre szeretném.
Verbális készségek terén, dobhártyánk legnagyobb örömére, kevesebb a sikoly, és egyre több a cukibbnál cukibb kis hangocska, szótagocska, és amit így szavakban nem is lehet igazán kifejezni, az az édes kis elnyújtott elégedettség-hang, mikor valami nagyon jól sikerül vagy végre megszerzel egy áhított tárgyat. Szeretsz énekelni is, leginkább babakocsiban, autóban és akkor, ha ismerős dallamot hallasz. Sokat kérdezel, persze csak "eh" és "áh" hangokkal, lelkesen mutatva vagy paskolva a tárgyat, amit meg kell nevezni. Ha például eszünk, az etetőszéked mellett álló kenyérsütőt megérinted, nagy kerek szemekkel rámnézel és
-"eh?"
-"Kenyérsütő"
-"eh?"
-"Kenyérsütő"
-"eh?"
- "Kenyérsütő, abban sütjük a kenyeret"
-"ah?"
-"Lámpa"
hamm, eszel egy falatot, körbenézel, tapogatsz, mutogatsz, majd
-"eh?"
-"Kenyérsütő"
Végre, végre, felfedezted, hogy a világ nemcsak vízszintes, hanem függőleges dolgokból is áll. Elkezdtél felkapaszkodni magasabb tárgyakra, néha Anyára és Apára, aminek mi rettentően örülünk! A mászás még mindig nem a te stílusod, ezért még segítünk rávezetni, hogy lábad is van és hogy sokkal erősebb, mint a karjaid, amikkel emberfeletti erővel húzod fel magad, és sok esetben érted is, miért tapizzuk annyit a térdedet, bokádat, mert tudod használni őket, csak még nem tökéletes a kapcsolat, de ráérsz, még van időd bőven, hogy kialakuljon, ezt Kornél cica nevében is megerősíthetem.
Szereted a társaságot, mindenkivel nagyon barátságos vagy, ha sétálunk, minden járókelőre úgy mosolyogsz, mintha ismerősünk lenne, mutatod nekik, hogy van vizipisztolyod, baglyos rágókád, cumid. És ha nem jön járókelő, az autókat figyeled meg, különösen a kerekeiket.
Ha este megjön Apa, borzasztóan örülsz neki, amit megértek, azután, hogy az egész napot velem vagy kénytelen tölteni, és ennek az örömnek hosszú sikolyokkal adsz nyomatékot. Ha Apa olyan felelőtlenül merészet tesz, hogy nem veled tölti a megérkezése utáni időt, hanem mondjuk vacsorázik, az ágyadból parancsolod a szobádba hangos "Ava!" kiáltással, úgyhogy én ezt az első kimondott szavadnak deklarálom.
Mászásösztönzés: kapd el Tamást hátulról :-), szóval térdelj mögé és tartsd úgy, hogy ő is térdeljen fel (tenyereid a mellkasán), és valami menetelős nótára/mondókára induljatok el egy kellő motivációt jelentő cél felé. Ezzel segíted neki a lábmunkát, a karmunkát a klasszik "talicskázással" lehet, nálunk Dévényes torna része volt.
VálaszTörlésKöszi a tippet, amoni! Nem térdelve, de lehajolva csináljuk ezt is, térdelve nem bírnám el, már nehéz nekem ehhez a fiatalúr. Elég hamar feladom, mert egyszerre kellene tartanom a mellkasát és visszaállítanom az oldalra emelt combokat, közben már hadonászik a karjaival, nem teszi le kinyújtva őket, tehát egyelőre a Balatonban ennek nagyobb hasznát vennénk...:)) Mostanában kezdett el felkapaszkodni alacsonyabb dolgokra és közben ügyesen lépeget a térdein, én ennek már nagyon örülök, most hagyom is, hogy jobban ráérezzen erre magától. Szerintem innen már jön a mászás. Vagy egyből a felállás...
VálaszTörlésTessék edzeni :-) Mászás nagyon fontos mérföldkő a fejlődésben, 2-3 hónapig "illene" másznia (jobb és bal agyfélteke közötti kommunikációt fejleszti), kollegám kisfia 3,5 évesen jár fejlesztő tornára, mert most derültek ki problémák (és igen, anno nem mászott csak 1 v. két hetet) Majd keresek egy videót, anno egy barátnőmnek mi felvettük a mutatványt.
VálaszTörlésAmúgy Tamás nagyon ügyesedik, csak az Anyukája ritkán ír róla ;-)
Igenis! (edzés) :) De ugye nem baj, ha közben majd mindig téged emlegetünk? :))
VálaszTörlésHa csak szépeket és jókat, akkor nem ;-)
VálaszTörlés