2011. december 24., szombat

Első karácsonyunk

Tegnap betöltötted a negyedik hónapot, rögtön kaptunk is a ragyogó alkalmon, rizses-csirkés-alma pürével ünnepeltük a nagy napot. Nagyon izgatottan vártuk, mit fogsz szólni első nagyfiús kosztodhoz, lesznek-e majd muris fintorok, nagy prüszkölések, vajon lesz-e maradék a füleden is... Mint eddig számos első alkalmas szituációban, ezúttal sem kellett sokáig noszogatnunk Mamival, hogy ráérezz az ízére; egy-két próbálkozás után úgy ettél, mintha mindig is így ettünk volna. Hihetetlenül nyitott vagy az új dolgokra! Vajon a hason fekvést miért nem tekinted ilyen izgalmasan új perspektívának? Egyelőre kétemberes feladat a kanalas etetés: egyikünk a kanálfelelős, a másik a hátad mögül tisztes távolban tartja a két örökmozgó kezecskédet, akik mindig ott akarnak lenni, ahol az érdekes dolgok történnek: a szád körül. A vaníliás rizspép ellen sem voltak az imént fenntartásaid, de valljuk be, Anyának és Orsi nénikédnek is nagyon bejött az íze, mert ugye muszáj mindent alaposan letesztelni, mielőtt a babának adjuk...
Szerencsére étkezés közben nem vagy annyira közlékeny, mint amúgy általában, mert eléggé bánná a ruházatunk, ha beindítanád a "há-brrrrrrrüüü"-det pürézés közben. Olyan édes vagy, már nemcsak a gurguláidtól olvadozunk, néhány napja kezdted ezt a tündéri bürrögést. Ha cumit kérsz, még mindig nyomatékos "mmmm"-ket dúdolsz.
Karácsony szentestéje van, Maminál vagyunk, aki gyönyörűen feldíszítette a fát, és rengeteg finomságot sütött-főzött nekünk. Idén először otthon is van karácsonyfánk, így már az erkély melletti sarok is elég érdekessé vált, hogy hosszasan szemügyre vedd. Mindjárt készül a halászlé is a bográcsban, azzal a csodálatos paprikás-füstös illattal, amit úgy várok minden évben; hogy megint bosszankodjunk kicsit a füstszagú ruháink miatt, de igazából nem is bánjuk, hiszen ez is része a rituálénak, aminek immár te is részese lettél. Pillanatnyilag méltatlankodva, hogy megint képesek voltunk letenni a kiságyadba, de igazából az a problémád, hogy túl álmos vagy, mert semmiről nem akarsz lemaradni, alvásra nem pazarolsz túl sok időt.
Hét éve minden évben elképzeltem, hogy a karácsonyfa alatt végre ott rugdalódzik majd a hordozóban a kisbabánk, hát elérkezett ez is, kíváncsi vagyok, mit fogsz éppen csinálni, ha nemsokára összegyűlünk a fa körül és a hordozóba ültetünk, hogy megörökítsük ezt a rég várt pillanatot. Apa szerint aludni biztos nem fogsz. Most Apának végre sikerült rábeszélnie egy kis ejtőzésre, Orsi vigyáz rád, én meg szaladok ki Mamihoz a bogrács mellé felfüstölődni!    

1 megjegyzés:

  1. Nagyon büszke vagyok rátok, így, hármotokra. Rád, mert, ugye minden nagyanyai elfogultság nélkül, Te vagy a legszebb, legaranyosabb, legformásabb kisbaba. Apára, mert olyan ügyes, igazi társa Anyának a nevelésedben-gondozásodban is, Anyára, mert olyan jól bírja a "kiképzést" (ezt majd elmagyarázzák Neked, ha már akkor nem lesz divatban ez a kifejezés, mire nagy leszel).

    És engem is nagy boldogsággal tölt el, hogy megérhettem Anyukád (az én szeretett kislányom) nagy vágyának beteljesülését a szentestén.

    VálaszTörlés