Tegnap beszaladtam egy rövid időre az Akadémiára. Ránéztem a postára, körbejártam az irodát, meglocsoltam szegény elárvult növényeimet, és végre az a csomag is megérkezett, amit februárban rendeltem a Real Madridtól, hogy legyen Tominak menő edzőcucca focira... Utóbbit szerencsére nagyobb méretben rendeltem, így ha már idén nem is tudja használni, jövőre még jó lehet. Április első heteiben nem voltam annyira toppon, egy kicsit elkapott a szorongás, mert folyamatos hőemelkedésem volt, ide-oda vándorló torokfájásom, jött az ugató köhögés is, aztán brutál hátfájás és álmatlan éjszakák. Ez az? Nem az? Azóta sem tudom. Lényeg, hogy túl vagyok rajta, most már csak a konditól megerőltetett jobb könyökízületemet kellene valahogy megjavítani. Na, ebben a két hétben is be kellett menni az Akadémiára, de az állapotom miatt nem mertem bevállalni a vezetést, így Apa vitt be. Akkor még nem volt ingyenessé téve a parkolás, volt is sok szabad hely, de mi a székház előtti saját parkolóba is beállhattunk, maszk, kesztyű fel, gyorsan kiugrottam Tucsiból, elvettem a foglaló bólyát és már szaladtam is be, miközben Apa betolatott a helyre. Üdvözöltük egymást a biztonságiakkal, megkaptam a kulcsot, szedtem a lábam fel a lépcsőn, ledöbbentem, hogy milyen hamar elfogy a szusz belőlem, megint agyaltam, hogy vajon azért? Vagy mert maszk van rajtam? Vagy mert eltunyultam az otthonlétben? Mindegy. Elintéztem az elintézendőket, megyek le, adom le a kulcsot, a pult mögül Krisztián kezdi exkuzálni magát, hogy "Elnézést, hogy rászóltam a párodra, de a kamerán láttuk, hogy az autód körül ólálkodik egy alak, kimentem és kértem, hogy ne piszkálja... De megdicsért minket, hogy milyen jó kezekben vannak a dolgozók ingóságai!" Szóval azt nem látták Krisztiánék, hogy kiszállok az autóból és önvezető módon betolat a szegély mellé, azt sem, hogy Apa kiszáll és elsétál a Vigyázó Ferenc utcáig, majd a Duna partjáig, csak azt, hogy körüljárja az autót, majd előveszi a bicskáját, hogy a gumi barázdáiból kioperálgassa a beszorult kavicsokat. Mekkora jelenet lehetett ez a biztonsági kamera monitorán!!! Kimentem a ház elé, a maszk mögül is kilógott a vigyorom, annyira tetszett a szitu, keresem Apát, sehol sincs. Na, most meg hova ment el? Aztán meglátom Tucsi bal első kerekénél, még mindig a kavicsokkal bíbelődött, ő is vigyorog, tőle is meghallgatom a sztorit, hát nagyon jól esett végre egy jót kacagni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése