Tegnap 50. alkalommal ünnepeltük a Föld napját. Mintha előre megszervezte volna magának, hogy ezúttal tényleg méltó körülményeket teremtsen magának, ha már mi nem vesszük a fáradtságot hozzá. Büntibe lett állítva az emberiség. Most gondolkodunk a sarokban, hogy mit kellene tennünk, hogy jobb legyen neki is nekünk is ezután. Esténként gyakran kimegyek az erkélyre gyönyörködni a csillagokban, amiket átenged a város fényfüggönye és levegője, utóbbi javulása miatt mostanában többet látni. Nézem a Vénusz sarlóját a távcsővel és nem tudok betelni a látvánnyal. Tegnap is ugyanígy utoljára kiléptem, remélve, hogy Bagó Benő és Bagó Benőné nem vágja taccsra az élményt, szerencsére nem tette, és amit tapasztaltam, az döbbenetes volt. Kristály tiszta tavaszi levegő, finoman édeskés illatfoszlányokkal, amiket csak erdőkön érezni! Istenem, ha így maradhatna ez! Együtt vettem egy jó mély lélegzetet a Földdel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése