Ma boldog napunk volt

"Ma boldog napunk volt." - mondtad, Tomi nem sokkal ezelőtt, mikor megjegyeztem, hogy ma nem is kellett mérgelődnünk Apával, végre nem úgy fejeződött be a nap; ugye, milyen jó, mikor Anya és Apa is jókedvű? Megint csak elgondolkodtam, vajon a tegnapelőtt olvasott cikk hatása-e még, ahogy kicsit megint átlényegültem megértő szülővé és ezt rezged te is, vagy azt, hogy ma tudtam meg, tegnap örökre elment a Dédi és ezt érezted rajtam, rajtunk..., de annak örülök, hogy ez a te szemszögedből egy boldog nap volt. Nem mondom, hogy így, de legyen még megszámlálhatatlan ilyen boldog napod velünk. 

Kicsi tesód is egy földre szállt angyalka. Másfél éves, de már látja, mikor szomorkodik Anya, és nemcsak látja, átérzi, odajön és megsimogatja a karomat. Még hümmög is egy együttérzőt mellé. Vagy csak úgy megsimogat, mikor elmegy mellettem. Aztán te is gyorsan megsimogattad a másik karomat. Édesek vagytok, ahogy egymástól tanultok. Mióta Réka van, te is sokkal figyelmesebb vagy. Már egy ideje rajtunk van ez az ugatós kórság, én hörgőgyulladásig fejlesztettem, de milyen jó is egy ilyen kórság, amikor azzal búcsúzik el este az én egy szem - szintén köhögős - fiam, hogy "Gyógyulj meg hamar, Anya!". Igyekszem, bár makacs, mint a gazdája. Például már alhatnék sokkal többet is, mert Réka hál'Isten túl van a rendszeres éjszakai műszakokon, már csak néha-néha rendel magához, viszont én valahogy úgy maradtam. Ébredek, agyalok, kicsit alszom, majd ébredek újra, meg újra... Gondolom, ennek is köszönhető a remek formám, hogy júliusban kehülök meg. De sebaj, egyszer csak kimászok ebből is. 

Azért van sok derűs pillanatunk is! Réka igazi élvhajhász. A védjegyes forgolódása még mindig megvan. Ez a hasról indított, lent lévő karját maga alatt hagyó, ellenkező oldali lábát magasba emelő mozdulatsor, manapság kiegészülve az egyértelmű utasítással bíró tekintettel: lehet puszilni a talpamat. Aztán a másikat is. És lehet simizni a hátát, a nyakát, babrálni a hajával... Pár hete a játszótéren ott volt Zsuzsa néni és Csanád anyukája is. Zsuzsa néni megfogta Réka lábát, mert olyan cuki és hogy megnézze, nem hideg-e, mert pont nem 36 fok volt, mint mostanság. Hát, kicsit hideg volt, így gondolta, megmelengeti. Rékának több se kellett, ellentmondást nem tűrő arccal, és nyomatékos hümm-el nyújtotta oda bal lábát is Csani anyukájának, hogy azt is lehet melengetni. Szerencsére ez mindkettőjüknek nagyon tetszett és igazán különleges bánásmódban lettél részesítve. 

Paciimádat van. Vajon mennyire lehet genetikailag kódolva benned? Én azt hiszem, jóval később fedeztem fel a lovakat, de mérhetetlen szerelem részemről is volt. Azonnal észreveszel mindenféle lovat, még a legapróbb képen is, ahol csupán egy foltos fej és nyak látszik csak a lóból, és addig senki észre nem vette és boldogan mutatod, hogy "Páci! ...  Páci! ... Páci!" Egyébként más állatokat is nagyon szeretsz, a cica meg a kutya jön a paci után, aztán bármi, ami cuki, de előfordult már olyan is, hogy krokodiloknál időztél hosszasabban el.

A kis halandzsákat mintha kezdenéd elhagyni és alakulnak a tisztább szavak. Régebben sokat énekelgetted az odádidááá-t, ujjuj-oztál, ide-odá-ztál, utóbbi az Eresz alól fecske fiá...-ból lehet. Persze mostanság is sokszor dúdolgatsz. Ami félreérthetetlenül tiszta szavad, az a NEM. Mi más is lenne. Próbálom kellő komolysággal kezelni az ellentmondásaidat, de egyelőre sokszor el kell fordulnom és jól kiröhögni magam, annyira ennivalóan cuki vagy olyankor. Aztán visszafordulok és komolyan tárgyalunk a helyzetről.      

Eszembe jutott egy Tomis kifejezés, mert a napokban megint előjött. Lehet, hogy már írtam, de inkább legyen meg kétszer, max egyszer ha lesz időm visszaolvasgatni és megtalálom korábbról, gyorsan kitörlöm, nehogy észrevegyétek. Szóval Tomi mindig erősködk, hogy településben kell ülni, és nem érti, miért javítom ki, hogy szerintem a törökülésre gondol. Ez annyira édes. Az óvodában állítólag mindenki így mondja: üljünk le települépsbe. 

Nagyon hiányzik nekünk Mami. Szegénynek ebben az iszonyatos hőségben minden egyes nap be kell utaznia Pécsre kezelésre. Nem így terveztük a nyarat, de a legfőbb, hogy túl legyen rajta és örökre elfelejthessük ezt a nyavaját. De legalább skype-on láthatjuk egymást minden nap.