Hű, de sok minden történt, mióta utoljára jártam itt! Először is betöltötted az ötödik hónapodat. Ennek örömére leszoktál arról, hogy tisztességes kisbaba módjára, az ölünkben cumizd a tápit, míg el nem fogy. Te már egy elfoglalt, tevékeny nagyfiú vagy, nincs időd arra, hogy megállj és csendesen szemlélődj, nyugton fogyaszd a felszolgált étket. Tápi közben jobb kezeddel ütemesen püfölöd, amit épp elérsz, esetleg a jobb füledet pengeted - gyanítom, jobbkezes leszel -, ha a kezedbe adok valamit, azzal püfölöd a cumisüveget. A bal kezedet is el kell foglalni, különben repül a palack, ha eléri. Egyharmad mennyiség elfogyasztásáig a gyakran emlegetett, pici kori formádat hozod, szépen eszel, aztán bekeményítesz, nehogy elunjuk magunkat etetés közben. A cumi tizenötszöri visszabűvölése, túlfolyások törölgetése, 2 büfiszünet, 3 szembekarmolás (általában Anya kapja, Apát védi a szemüvege) és a hanyatt fekvős befejezés után az a negyven perc szinte elröpül.
Ha olyan hangulatban vagy, legyen az épp evés közben, egyszer csak belekezdesz egy olyan édes monológba, hogy nem győz a család olvadozni tőled. Bámulatosan tudod pödörni a nyelvedet és a kicsi szádat és csak mondod és mondod, amit épp mondanod kell. És már nagyon komoly gurgulázós kacajokkal is elkápráztatsz minket, ha valamit nagyon mulatságosnak találsz, például, ha ledől a felépített kockatorony.
Nem siettük el, de ránk annyira nem jellemző módon végül eljutottunk veled babaúszásra is. Még az elején vagyunk, eddig kétszer voltunk. Annyira biztos voltam abban, hogy imádni fogod, hiszen a fürdetést első perctől kezdve nagyon élvezted, ma már annyira, hogy lassan át kell költöznünk a szobádból a fürdőszobába, ha nem akarunk az alsó szomszéd Marika néninek komoly kártérítést fizetni a beázásért. Szóval ilyen várakozással mentünk először a tanuszodába. Hát, elsőre nem imádtad. El is voltam kámpicsorodva, de most visszaemlékezve, már tudom, hogy nem a víz volt a félelmetes, hanem az a rengeteg ember, a nyüzsgés, az ismeretlen hangok, mert rendre elsírtad, pontosabban szólva, elvisítottad magad a gyakorlatok közben. Én már 20 perc után azt mondtam volna, hogy na jó, ennyi volt, ezt is megpróbáltuk, nem megy, menjünk haza, de az oktató visszaráncigált, hogy ez így megy elsőre, meg fogod szeretni. Igaza lett, végül megbékéltél a sorsoddal és a végén a játéknál már önfeledten rágcsáltad a csörgőt, amit Kamymami halászott neked. Rendesen lestrapáltunk, mert már az öltözőben elaludtál a hordozóban és itthon sem ébredtél fel, míg el nem kezdtelek macerálni. Második alkalommal Mami is megnézhetett, és legnagyobb gyönyörűségünkre, egyetlen panaszos hangot nem hallattál, csak élvezted a csobbanást, és mikor megláttad Mamit a padon, hatalmasakat vigyorogtál neki! És megint jól kidőltél a végére.
És végre elkezdett nőni a hajacskád!!!
És végül, de nem utolsósorban, már átfordulsz a hasadról a hátadra!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése