2012. február 20., hétfő

Kukucskál a jobb alsó!

Jó ideje már, hogy kíváncsian kérdezgetik ismerősök, rokonok, kibújtak-e már a fogacskák, mert kortársaid már hetek, sőt hónapok óta büszkélkednek kis fehér gyöngyszemeikkel. Nos, örömmel jelenthetjük mi is, hogy nálunk is elérkezett a pillanat, és bebizonyosodott, amit néhány napja sejtettem, hogy nem a patentolásoktól és cumisüveg szétszerelésektől elgyötört ujjízületeim mélyéről érzem a szúrást, mikor rágcsálsz, hanem kandikáló fogacskád éles kis peremétől. Apának külön dicséret jár, mert míg én azt gondoltam híresen kiváló női megérzésemmel, hogy azért sírsz olyan keservesen egyik este, mert szorít a hármas pelus - ami ellen régóta protestálok, de végre elfogyott, háhá!!! - ő szaladt a hűtőrágókádért és ahogy megkaptad, varázsütésre abbahagytad a sírást és valamit mondtál is, szerintem olyasmit, hogy jó, hogy te is itt vagy, Fater.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése