2018. május 16., szerda

Lányok, fiúk

Hétfőn estefelé már készültünk hazamenni a sárga játszóról, mikor Vivi bizalmasan félrehívott téged, hogy beszélgessetek. Beültetek a csúszdás mászóka lépcsőfordulójára és ment a susmus. Tündével csak találgatni tudtunk, miről mehet a komoly diskurzus.
Csakis azért, hogy emlékeztesselek, hamarosan indulnunk kell, nem más célból, odamentem a közeletekbe, és véletlenül kihallottam, hogy az igaz szerelmeddel kell lenned és akkor szakítanod kell vele. Kopogtam a mászóka borításán, de csak nem akart véget érni az agitáció, hát könnyeden odaszóltam, hogy most már megyünk. Még nem fejeztük be, jött a válasz. Mondtam, hogy folytassátok holnap az oviban, közben igyekeztem jó képet vágni ahhoz, hogy lassan elkezdődik az életed következő szakasza, amiben már nem én leszek a központi nőnemű lény. 
Este a kád mellett beszélgettünk még erről. Kiderült, Vivi arra kér, szakíts Mirával, és ezt lehetőleg már holnap közöld vele. Mintha már tartottunk volna itt.
Hát újra megkérdeztelek: 

- Szereted Mirát? 
- Igen, szeretem.  
- Akkor maradj vele ovi végéig. Aztán az iskolában, ha még úgy vagytok, Vivi lehet a kedvesed.
- Én is ezt mondtam! (Megzabálom.)
- Jól van. Ne engedd, hogy a lányok irányítsanak.
- Jó. (Még jobban megzabálom azt a komoly kis fejedet.) Tudod MEKKORA KÖVET talált Norbi a homokozóban???
- Na, mekkorát???

Még egy kicsit maradhatunk itt.

Update kedd délután: Az anyukája szerint Mira nem is szerelmes beléd, ezt mondta neki. Mirát tehát teljesen hidegen hagyják az aktuális történések.

Update kedd este a kanapén: Mira ma azt mondta, hogy szeret és egy pár vagyunk.

Uhhh.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése