2013. július 14., vasárnap

Nyaralás, egyebek

Túl vagyunk a rövidke, de jól sikerült nyaralásunkon. Megint Gyöngyi néni és Gyula bácsi házában élveztük a füredi vendégszeretetet, sőt, anya meg apa egy kis fogorvos-látogatással is kényeztette magát, ha már kedvenc fogorvosunk, Réka Csopakra költöztette prakszisát. Végre kegyes volt az időjárás, ki is használtuk a strandon. Nagyon meglepődtem, mikor teli szájjal kacagva rohantál bele a nagy Balatonba, semmi félelem, semmi idegenkedés, mint egy rég nem látott, kedves barátnak, úgy örültél neki, csak belevetetted magad a hullámzó vízbe, hanyatt dőltél, forogtál benne újra meg újra, megállás nélkül. Végre nem szóltunk rád, hogy ne áztasd el magad, nyakig sáros lehettél, túrhattad a ragacsos fövenyt, és ez szemmel láthatóan mérhetetlen boldogsággal töltött el. Mamival rengeteget játszottatok a parton, víztározót építettetek, volt billencs, markoló, meg minden, ami kell.

Megint nagy dumagép vagy, pár hete már gyönyörűen megformálva mondod, hogy "Anya" és "Apa". Mami szerint egy kis felvidéki dialektust lehet kihallani belőle, de a mi szívünket így is nagyon melengeti, ahányszor csak halljuk. Ha lefektetünk, szépen elcsendesedsz, aztán úgy 20 perc múlva elkezdesz szólongatni minket: "Aaanyaa!, Aappaa!". Bemegyek hozzád, kérdezem, mi újság, te meg tovább hogy "Aany...(és máris javítod magad, hogy)  Aappaaa!" mert anya már itt van, csak apára várunk, mindkettőnkre szükség van. És akkor kisöpörjük a házat, letöröljük a port, becsukjuk az ablakot, és a kulcson egyet fordítunk. (Ha már nem emlékeznénk rá, a Ringatóból van, kérdés, hogy a Ringató megvan-e még. Az egy könyv.) Ezt mindig el kell játszanunk, hogy tökéletes legyen az elalvásod. És működik is, mert többször nem hívsz be minket, már csak reggel.   

Gyakorta használt újabb szavaid még az elme (elment), elve (elfogyott, eltűnt, hol van?), olló (olló), alma (alma), attó (autó), és persze isszi (ixi, az autónk), Amma (Mami), Ammá (Tamás), ommaa (kormány, ezt nagyon macsósan, mély és rekedt hangon kell szinte üvölteni), az oda-oda-oda (ott, oda vagy add ide, szituációfüggő), hoppá-hoppá, ná-nu ná-nu ná-nu (szirénázó mentő-, rendőr-, vagy tűzoltó autó, hozzá felemeled a jobb kezed az arcod mellé és az ujjacskáidat nyitod, zárod, ahogy villog a tetején a fény) és a NEM.
Utóbbi szót igen kategorikusan tudod használni olyan szituációkban, mint "Szereted Anyát?" NEM! "Adsz egy puszit Anyának?" NEM-NEM! (nyomatékosító kézmozdulatok kíséretében), ellenben "Apát szereted?" HÁ! (vagyis milyen kérdés ez, hát persze, hogy IGEN!!!)...
Mondatba foglalt szavaid: Apa, gyejee!, Apa elme.

Elképesztő pontossággal vagy képes megfigyelni és leutánozni minket, mikor nem is sejtjük, hogy figyelsz. Ez olyankor derül ki, mint például az előbb is: fogod a dupló kockádat, akkurátusan rálehelsz, majd elkezded a ruháddal törölgetni, épp úgy, ahogy anya szokta az összetapizott telefonját is.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése