Ez a blog úgy indult, hogy egy örökbefogadó anya gondolatait, tapasztalatait gyűjti össze, legfőképpen azért, hogy gyermeke megismerhesse majd egymásra találásuk, közös útjuk történetét. Ha az olvasó arra kíváncsi, mennyiben más az élet, ha örökbefogadó a szülő, lehet, hogy csalódni fog...semmiben. Ugyanazt a csiszolatlan gyémántot bízta ránk Valaki, mint mindenki másra, rajtunk áll, hogy milyen tökéletesre csiszoljuk.
2013. március 18., hétfő
HVG
Nos, aki egy újságíró szemszögéből is kíváncsi hóban rekedt történetünkre, elolvashatja a HVG következő számában, mint érdekes kis szösszenetet a nagy káoszban. Mert az imént keresett meg engem a cikk szerzője. Furcsa, hogy a CNN még nem jelentkezett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
hvg.hu
VálaszTörlésMesebeli jelenet az ácsi pizzériában – bajba jutott autósok mesélnek a hétvégéről
[...]
Utolsó szereplőnk kicsit kilóg a sorból, esete arra példa, hogy a segítőkészség akkor sem ismer határokat, ha csak egy szűk körtől
kérik. Gabriella pénteken konstatálta, hogy családjával nem fog tudni hazaindulni a nagymamától, de a hasmenéses gyerekének nincs több
pelenkája. Barátainak szánta facebookos segélykérését, arra számítva, hogy azok tudják, a "Bonyhádon ragadtunk" a nagyszülőket jelenti,
nem az út szélét. A poszt azonban irányíthatatlanul terjedt, ezerötszázan osztották meg, és bár a pelenka-probléma egy órán belül
megoldódott, az édesanyát még másnap is keresték a segítőkész emberek. "Legközelebb biztosan ügyelek majd arra, hogy ne legyen
félreérthető a kérésem, de fantasztikus volt átélni, hogy legalább ötven olyan ember hívott fel a hétvégén, akikkel soha az életben nem
találkoztam, mégis bármit hajlandók lettek volna megtenni, hogy segítsenek" – mondta a nagymamától szombaton már hazaérkező édesanya.