Ez a blog úgy indult, hogy egy örökbefogadó anya gondolatait, tapasztalatait gyűjti össze, legfőképpen azért, hogy gyermeke megismerhesse majd egymásra találásuk, közös útjuk történetét. Ha az olvasó arra kíváncsi, mennyiben más az élet, ha örökbefogadó a szülő, lehet, hogy csalódni fog...semmiben. Ugyanazt a csiszolatlan gyémántot bízta ránk Valaki, mint mindenki másra, rajtunk áll, hogy milyen tökéletesre csiszoljuk.
2011. június 29., szerda
Tik-tak
2004 óta várunk gyermekáldásra. Ez idő alatt számos kis csöppség született ismerőseink körében. Nem tudok nem úgy nézni rájuk, hogy a mi legnagyobbunk most ekkora lenne, a középső is kezdené az iskolát, a kicsi is már komoly bölcsis lenne...Ez a nehéz része. Vajon meddig gondolkodik így az ember? Élete végéig? Remélem, nem. Remélem, hogy a kisbabánk érkezése után értetlenkedve olvasom vissza ezeket a sorokat és áldom az isteni gondviselést, hogy pont akkor és pont őt adta nekünk!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése