Szeptemberi szösszenetek

Múltkor skype után felelőtlenül nyitva hagytam a konyhaasztalon a laptopot. A nappaliban volt valami elintéznivalóm, közben hallom, ideértél és dolgozol azzal a 4-5 billentyűvel, amit nyújtózkodva elértél. Nagy baj nem lehet belőle, gondoltam, csak magadra ne rántsd valahogy. Jövök vissza úgy egy perc múlva, hát látom, megnyitottál 38 akadémiás dokumentumomat, word, excel, pdf. vegyesen, kb. 10-ben módosításokat végeztél és kérdezte, hogy kívánom-e menteni őket, valamint egy rejtélyes "kivétel" is történt, amit azóta sem sikerült megfejtenem, hogy mit is vettél ki, csak remélni tudom, hogy nem lesz majd rá szükségem a zavartalan munkavégzéshez. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtad nekem elmagyarázni, mégis hogyan sikerült mindezt véghezvinni röpke másfél perc alatt, mert tényleg kíváncsi lettem volna rá...

Apa még mindig sokmindent megmagyaráz, megmutogat neked. Ezt onnan is tudom, hogy a bejárt útvonalatokon másnap, harmadnap engem viszel tárlatvezetésre és mindent megmutatsz, amit Apával átbeszéltetek. Például hintázunk. Onnan hirtelen felindulásból rámutatsz a máltai nászutas fénykép összeállításunkon szereplő Apára, kiveszlek a hintából, mert közelebbről is rá szeretnél mutatni. Megbeszéljük, hogy ott van Apa, Máltán voltunk, de jó is volt. Ekkor rámutatsz a kanapé fölötti polcon lévő nimfapapagájos nyomatra, majd rögtön mutatsz is a dolgozó szoba felé, hogy gyorsan menjünk oda. Aha, tényleg, itt is van egy nimfapapagájos kép, a könyv borítóján, amit Anya felrakott a polcra, hogy mindig eszébe jussanak Dzsundzsiék, akik most Tatán laknak. Felhívom Apát, igen, ő mesélt neked ezekről a dolgokról...

Ma pedig a gyógyszertáros néniket és bácsit vetted le a lábáról, ugyanis egy neked szóló szimpla sziára olyan komoly integetés és puszidobálás volt a válaszod, hogy azt jobb, ha Mami meg sem tudja! 

És már nem lehet csak úgy beszélgetni rólad a jelenlétedben, mintha mit sem értenél belőle, ugyanis MINDENT ÉRTESZ!!! Mesélem, Szilvinek, hogy szoktad a kis ujjacskáidat a xilofon hézagaiba dugdosni, közben jaj, ez nagyon fáj kifejezéssel nézni ránk, de másodszor és harmadszor is csak visszadugod az ujjadat, na, már demonstrálod is Szilvinek, hogy Anya miről is beszél....